5. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS

5.1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés fontos eszköze a személyiségfejlesztésnek és a közösségformálásnak. Magatartásunkkal közvetlenül alakítjuk a gyermekek értékrendjét. Az értékelés során is érvényesítjük a differenciált egyéni bánásmód elvét. Fontos feladatunk minden gyermekben megtalálni a pozitívumokat, ezeket erősíteni, kialakítani a gyermek reális önértékelését, fejleszteni önbizalmát, oldani a szorongásokat, csökkenteni az agressziót. Pozitív értékeléssel erősítjük a helyes magatartást, a negatív viselkedés okait feltárjuk, s megtanítjuk a gyerekeknek a problémamegoldást, konfliktuskezelést. A gyermekkel való kapcsolatunk alapja az elfogadás, kölcsönös tisztelet, együttműködés. A közösségi életben ugyanakkor fontosnak tartjuk szabályok kialakítását, s azt, hogy azok betartása a gyermek belső igényéből eredjen.

5.1.1. Csoportnaplóban rögzítettek:

A gyerekek kor szerinti összetétele (október 1-i állapot)

Szokásrend és közösségi élet alakulása

Az óvoda helyi nevelési programja alapján minden csoportban az óvodapedagógusok megtervezik írásban  - az adott gyermekek fejlettségét figyelembe véve – a közösségi nevelés céljait, feladatait és a megvalósításhoz szükséges tevékenységrendszert, a csoportközösség szokásait, balesetvédelmi teendőket.(szeptember 15-ig).

A  terv tartalma:

-     gondozási teendők, egészséges életmód alakításának feladatai

-         játék

-         közösségi nevelés

-         munka jellegű tevékenység

A terv végrehajtását két ízben értékelik (január és május), s az elemzés alapján meghatározzák a további feladatokat.

Napirend

A tanulás tervezése

Éves tervet készítenek az óvónők tevékenységi formák szerint (mozgás, anyanyelv, környezet, ábrázolás, ének-zene, irodalom) nagycsoportban szeptember 15-ig,  középső és vegyes csoportban október 1-ig, kiscsoportban november 1-ig.

Hetirend

A csoport heti ütemtervét komplex módon, képességfejlesztési területekkel, heti tapasztalatok utólagos rögzítésével készítjük el. (5.sz. melléklet)

A csoport dokumentációi között szerepel továbbá:

·        szülői értekezletek jegyzőkönyvei jelenléti ívvel (min.3)

·        a házirend ismertetését, átvételét igazoló szülői aláírások (első szülői értekezletet követően )

·        szervezési feladatok, kirándulások, látogatások listája,

·        fogadóórák táblázata (meghirdetett időpont, jelentkező szülő, megvalósulás )

5.1.2. Egyéni fejlődés dokumentálása

Mérési módszerek, eszközök

Az óvodás gyermekek személyiségének megismeréséhez és fejlesztéséhez méréseket végzünk. Az eredményes mérési eljáráshoz elengedhetetlen, hogy:

-         a személyiség egészét átfogja,

-         folyamatot képezzen (kitűnjön, hogy honnan hová jutott el a gyermek),

-         egyéni fejlődési, érési tempót figyelembe véve értékeljük az eredményeket (pillanatnyi állapotot tükröz az eredmény, vannak gyorsabban ill. lassabban fejlődő gyermekek),

-         több fajta módszerrel vizsgáljuk a gyermeket (reális képet csak így kaphatunk).

Módszerek: megfigyelés, interjú, beszélgetés, teszt.

Alkalmazott mérési módszerek korcsoportonként

Kiscsoportban:

Adatlapon rögzítjük a gyermek fontos adatait az első óvodai napon. (6.sz. melléklet)

A gyermek - és családja - megismerését szolgálja és a fejlesztés kiindulópontját képezi a gyermekről felvett anamnézis, ezért adatokat gyűjtünk a gyermek eddigi fejlődéséről, a család szerkezetéről, szokásairól  az első hónapban. (7. sz. melléklet)

A differenciált egyéni bánásmód megvalósítása érdekében minden gyermekről írásban feljegyzéseket készítünk, melyben dokumentálják a csoportos óvónők az egyéni fejlődés ütemét, mértékét, s a fejlesztési feladatokat. A megtartott fogadóórákról feljegyzést készítenek(dátum, résztvevők, elhangzottak) (Nevelési évenként minimum három bejegyzés készül, melyhez segédlet a 8.sz. melléklet.)

Egyéni fejlettségmérő lapokat vezetünk a gyermek

·        Mozgásfejlettségéről (2db)

·        Finommotoros koordinációjáról

·        Téri tájékozódásáról

·        Testséma fejlesztésről

·        Nyelvi kifejezőképességeiről

·        Értelmi fejlettségéről

·        Szociális érettségéről

·        Szociális fejlettségről

három éven át (9.sz. melléklet Porkolábné Dr. Balogh Katalin nyomán és helyi mozgásfejlesztő team munkája) Az aktuális fejlettségi szintet rögzítjük (X jellel) óvodába lépéskor két hónapon belül, kis-és középső csoportban májusban, nagycsoportban januárban.

Mellékelünk egy  rajzot, mely az emberábrázolás aktuális fejlődési szintjét mutatja.

Középső csoportban novemberben szociometriai vizsgálatot végzünk.

A csoport társas szerkezetét postás játékkal vizsgáljuk (Kósáné Ormai Vera- Porkolábné

Dr. Balogh Katalin – Ritoók Pálné)

Nagycsoportban

Feladatlapokkal vizsgáljuk a gyermekek

-     megfigyelőképességét, következtetését, logikus gondolkodását;

-     figyelemkoncentrációját;

-         szem-kéz együttmozgásának fejlettségét.

A pedagógiai dokumentumok elkészítése az óvónő párok közös feladata.

Fogadóórán a gyerekről készült dokumentáció alapján a szülőt rendszeresen tájékoztatjuk a gyermek fejlődéséről.

Szeptemberben a nagycsoportosoknál dyslexia szűrést végez a logopédus.

November, december hónapban a pszichológus iskolaérettségi vizsgálatot végez, DIFER mérést, az óvodapedagógusok felkérésére.