4.3. A KÖRNYEZET MEGISMERÉSE TEVÉKENYSÉG KÖZBEN

A természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés alapja, hogy felkeltsük a gyermek kíváncsiságát, megszerettessük vele az őt körülvevő világot.

A környezet megismertetésének célja, gyermek és környezete harmonikus viszonyának kialakítása, képességek és készségek fejlesztése annak érdekében, hogy a gyermek megfelelően tudjon tájékozódni, eligazodni környezetében.

Tevékenységek tervezése, szervezése során és a spontán helyzetek kihasználásával tapasztalatokon  keresztül ismeretekhez juttatjuk a gyermeket. Olyan szituációkat teremtünk, melyben a feladatmegoldásban aktívan közreműködnek a gyerekek. A helyi adottságokat kihasználva megismertetjük a gyerekekkel a városi környezetet, mindent, ami elérhető természetes közegében figyelünk meg. Védjük és ápoljuk a fákat, cserjéket, minden évben újat ültetünk az óvoda udvarán, illetve az óvoda közvetlen környezetében. Madáretetőket, odúkat helyezünk el a kertben, a madarakról való gondoskodásért cserében megfigyelhetjük őket természetes környezetükben. Virágos-és zöldséges kertet gondozunk a gyerekekkel, részt vesznek az ültetés, öntözés, gyomlálás, betakarítás tevékenységében gyermek méretű szerszámok segítségével. Terráriumban teknősöket és tengerimalacokat gondozunk. Kialakítottuk a szelektív hulladékgyűjtés alapjait az óvodai csoportokban. Papírhulladék az óvoda egész területén és a lakókörnyezetből is külön kerül gyűjtésre és elszállításra nálunk. A víz világnapját ( március 22. ), madarak és fák napját ( május 10. ) kísérletezéssel, kiállítással, tablók készítésével ünnepeljük. Fontos elvünk a környezeti nevelésben a játékos cselekedtetés, a differenciált feladatadás (önbizalom erősítés). Egy téma feldolgozása változatos tevékenységekkel több napon át folyik (többször – más módszerekkel).

Az óvónő feladata, hogy alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítson a környezet tevékeny megismeréséhez, tapasztalatszerzéshez,  a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

Tevékenységek:

Kiscsoportban:

A gyermekek megismerik:

-    csoportjukat, az óvoda helyiségeit, az óvoda dolgozóit és azok munkáját;

-         a család fogalmának tartalmát, a szülők és gyerekek szerepét a családban (hangsúlyozzuk a szeretet, az összetartozás, az együttlét örömét);

-         testrészeiket, azok ápolását, beszélgetünk az orvos gyógyító munkájáról.

Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, felismerik a gyerekek az utcán közlekedő járműveket.

Megfigyeljük:

- az évszakok változását, jellemzőit (időjárás, öltözködés, színek, élőlények életének változásai);

-         közvetlen tapasztalás útján a környezetükben élő néhány növény és állat jellemzőit.

Együtt készülünk az ünnepekre.

Középső csoportban:

Szimulációs játékhelyzetet teremtünk, amelyben a gyerekek gyakorolják ismereteiket

-    a családról (otthoni tevékenység, szabadidő eltöltése, családtagjaik neve, lakcímük );

-         testükről (testrészek, érzékszervek funkciója és ápolásuk, orvos munkája);

-         a közlekedés szabályairól (séta, utazás közben alkalmazzuk azokat).

Gyakoroljuk a csoportosítást, összehasonlítást, megfogalmazzuk a különbségeket, azonosságokat, összefüggéseket.

Folyamatos megfigyeléssel, aktív részvétellel szereznek tapasztalatokat a gyerekek:

-         a természet változásairól, időjárásról (csapadékról, napsütésről, hőmérsékletről);

-         emberek, növények, állatok életéről, alkalmazkodásáról.

Közösen gondozzuk a környezetünkben lévő növényeket, állatokat, rügyeztetünk, hajtatunk, ültetünk ágakat, magvakat, gondozzuk az óvoda kertjét.

Megismerkedünk többféle zöldséggel, gyümölccsel, közösen feldolgozzuk, ízleljük azokat.

Megismertetjük a gyerekeket háziállatokkal, vadállatokkal, madarakkal, rovarokkal, megfigyeljük jellegzetességeiket.

Nagycsoportban:

Szimulációs és szerepjátékokban:

-         megjelenítik a gyerekek a család életét, szüleik foglalkozását;

-         napszakoknak megfelelő tevékenységeket;

-         beszélgetünk az emberi test működéséről (szív, táplálék útja, levegővétel, mozgásszervek).

Folyamatos megfigyelés során szerzünk tapasztalatokat:

-         a felnőttek munkájáról;

-         a közlekedésről (légi, vízi, szárazföldi közlekedés, mentőszolgálat, tűzoltóság, rendőrség járművei)

-         anyagokról (Miből készült? Mi hajtja? Hogyan készült?);

-         növények, állatok életéről (Hol élnek? Mivel táplálkoznak? Mi a hasznuk? Kicsinyeik.);

-         vásárlásról, nyers étel készítéséről;

-         környezetalakításról (kerti munka, környezet esztétikuma).

A környezeti nevelést segítő kiegészítő tárgyi eszközök:

-         állatok világa, emberek világa, növények világa (kártyasorozat)

-         kressz applikációs játék

-         kressz társasjátékok

-         „Tüzet viszek „ című tűzvédelmi program

-         manipulációs érzékelő játékok ( hallás, tapintás, szaglás, súlyérzékelés)

-         hangkazetták, videó kazetták, képeskönyvek

-         színes képek, folyóiratok (Állatbarát, Süni és a Természet), könyvek

-         kerti szerszámok

Óvodánk tagja a Környezetünkért Óvodai Egyesületnek, részt veszünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárbarát Kert programjában.

Minden tavasszal meghirdetjük az egy gyerek, egy palánta akciót, ekkor gyarapítjuk kertünk növényeit. A kerületi Önkormányzat tiszta virágos óvoda pályázatán évről évre részt veszünk. Szülőkkel közösen tavaszi kertgondozási, udvartakarítási napot szervezünk.

A környezet téri, formai mennyiségi viszonyainak megismerése

Játék és környezetük megismerése közben matematikai tartalmú tapasztalatokhoz, ismeretekhez jutnak a gyerekek, mellyel elősegítjük a téri, formai, mennyiségi viszonyok megismerését. Mindennapjainkban folyamatosan érik a gyerekeket matematikai tartalmú benyomások.

Matematikai tapasztalatot nyújt:

-         a gondozás (pl. hosszabb-rövidebb, több-kevesebb);

-         a játék ( magasabb-alacsonyabb);

-         környezet (vastagabb, szélesebb);

-         ábrázolás ( sorozatok, nyírás, síkbeli alakzatok);

-         ének (párosítás, köralakítás);

-         mozgás (irányok, névutók);

-         mese-vers (számosság, kisebb-nagyobb).

Kiscsoportban:

A gyermekek játéka és egyéb tevékenységük közben megalapozzuk a későbbi matematikai nevelést, a spontán helyzetek kihasználásával.

Középső csoporttól

A környezet megismerésére nevelés részeként tervezzük a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségeit, a spontán helyzetek kihasználása mellett.

Tervezzük :

-         a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítását,

-         geometriai tapasztalatszerzést, tevékenységet tükörrel,

-         számfogalom kialakítását (mennyiségek összehasonlítása, sorszámok),

-         térbeli tájékozódást.

(Részletesebben lásd a mellékletben)

Elvárt eredmény:

A gyerekek naponta szereznek élményeket, közvetlen érzékszervi tapasztalatokat környezetükről.