Sérülésspecifikus fejlesztés elvei, feladatai:

• Mozgáskorlátozott gyermek

Mozgáskorlátozott az a gyermek, akinél veleszületett vagy szerzett károsodása, funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos  akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

Típusok:           -végtagredukciós fejlődési rendellenesség, szerzett végtaghiány,

-petyhüdt bénulást kiváltó kórformák ( miopátiák, izombetegségek – DMP,       nyitott gerinc)

-korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek

-egyéb maradandó mozgásállapot változás.

Cél a lehető legnagyobb mértékű önállóság elérése, pozitív személyiségjegyek, képességek erősítése, az ép és mozgáskorlátozott gyerekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása.

Kiemelt feladat:                   -    eszközhasználat gyakorlása

-         környezet megismerése mozgásos érzékelési lehetőségekkel is

-         megtanult mozgások alkalmaztatása

-         a tiltott mozgások kerülése

-         több játékidő és minden tevékenységhez elegendő idő biztosítása

-         énkép, önértékelés fejlesztése

-         függőségi beállítódás, sérültség tudat csökkentése

-         társas kapcsolatok fejlesztése

Egyéni fejlesztést szomatopedagógus végzi. Mozgáskorlátozottak Óvodai Integrációja minősített gyógypedagógiai program segítségével történik az integráció.

• Enyhén értelmi fogyatékos gyermek ( 50-69 IQ )

Feladat:                        -    spontán tanulás biztosítása

-         társakkal való együttműködés kialakítása

-         kommunikáció fejlesztése

-         élmények, tapasztalatok biztosítása

-         érzelmi, értelmi, motoros és szociális képességek fejlesztése

• Középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek ( 35-49 IQ)

Feladat:                        -    az alapmozgások kialakítása, fejlesztése

-         minimális kontaktus, kooperációs készség, kommunikáció fejlesztése

-         beszédindítás, beszédmegértés fejlesztés, aktív szókincs bővítése

-         önkiszolgálási szokások kialakítása

-         játéktevékenység fejlesztése

-         kognitív funkciók fejlesztése

   Az értelmi sérült gyermek esetében fokozott szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak,    a gesztusokkal kísért, egyszerű verbális utasításoknak, a zenének, ritmusnak, és a sok ismétlésnek. Fontos, hogy  sok szeretetet kapjon, testi-lelki szükségletei kielégüljenek, a környezete sem alul-, sem felülterhelést ne rójon rá.

• Beszédfogyatékos, súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek

Az akadályozott beszédfejlődésű gyermekre jellemző az alacsony szintű anyanyelvi fejlettség, a beszédszervek gyengesége, a beszédhangok tiszta ejtésének hiánya, szegényes szókincs, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiánya, grammatikai fejletlenség, az utánzó képesség gyengesége.

Típusok:                             -    megkésett beszédfejlődés

-         centrális dyslalia (működésből fakadó beszédzavar)

-         rinofónia (súlyos orrhangzóság)

-         fejlődési dysfázia (a beszéd időbeli és strukturális zavara)

-         elektív mutizmus (választott némaság)

-         afázia (a beszéd teljes vagy részleges elvesztése)

-         beszédhibához kapcsolódó tanulási zavar (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)

Feladat:            -mozgás és kommunikáció fejlesztése

                        -anyanyelvi fejlesztés

                        -vizuomotoros készség fejlesztése

Beszédfogyatékos gyerekek egyéni fejlesztését logopédus végzi. A Taníts meg engem című minősített gyógypedagógiai fejlesztő program segítségével történik az integráció.

• Autisztikus, autista gyermek

Az autizmus-spektrumzavar lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képesség minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas viselkedés, kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

Cél a viselkedési és gondolkodási készségek fejlesztése.

Feladat:                              -    kommunikáció, szociális és kognitív készségek fejlesztése

-         meglévő töredék készségek használata

-         egyéni motiváció megteremtése

-         egyéni, speciális módszerek alkalmazása

• Pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek

-         Agresszív magatartású gyermek

Testi erejét fitogtatja, játékának tartalma és stílusa is agresszív, rombol, állandó vibrálás jellemzi. Preferáló megerősítő módszer hatékony: a jó tulajdonságait erősítjük, ehhez a körülményeket megteremtjük. Megbízásokat adunk, motiváljuk, tevékenysége révén dicsérjük. Együttműködési szituációkat teremtünk csoporttársainak kisebb csoportjaival.

-         Szorongó gyermek

Ép intellektus mellett eltér az adott korosztálytól elvárható viselkedéstől. Jellemző, hogy tudja, de nem meri mondani. Énképe negatív, önértékelése alacsony, alulteljesít. Vegetatív tüneteket is mutathat, társas kapcsolatai beszűkülnek. Kiemelten fontos a szorongó gyerek számára a pozitív megerősítés, a jó társas kapcsolatok kialakítása, sikerélmény biztosítása. Elvárásainkat csak fokozatosan emeljük, kialakítjuk reális önképét, többféle megoldási stratégiát gyakoroltatunk be. Szülők felé a pozitív történéseket naponta jelezzük.

-         Figyelemzavaros gyermek

Nem tud koncentrálni, rendetlenség van körülötte, nem tudja megszervezni az életét, gyakorlás nem segít.

-         Hiperaktív gyermek (figyelemzavar, motoros nyugtalanság, tanulási nehézség együttes)

Motoros nyugtalanságra jellemző, hogy állandóan mozgásban van az optimális ingerlési szint fenntartása érdekében. Belső ingerlő központja alulműködik.

Tanulási nehézségre jellemző, hogy speciális az információ feldolgozás módja, az információk szétszóródottak. Hibáiból nem tanul. Cselekvését a következményekkel nem tudja összekapcsolni, büntetés hasztalan.

Fontos számára az azonnali megerősítés, a pozitív, elfogadó légkör. Fizikailag is mellette kell állni, segíteni, rövid, világos, egyszerű utasításokat adni.  Meg kell tanítani arra, hogy kérjen segítséget. Csak azt szabad elvárni tőle, amire képes. Sikerélményeket kell biztosítani számára.

Hasznos lehet a sikert adó mozgásos tevékenység, elsősorban ami vesztibuláris ingert biztosít. Csapatjáték nem megfelelő. Túlmozgatni, lefárasztani sem szabad, mert átbillen. Vesztibuláris inger számára az autózás, televíziózás. Metakommunikációt nehezen érti, saját korosztályával gyenge a kapcsolata.

-         Dyslexia

Tünetei megjelennek a beszédben, írásban, olvasásban, magatartásban.

Jellemzője a hangtévesztés, szótagcsere, összetett szavak elő-és utótagjának cseréje. A dyslexiás gyerekeknek nyelvfejlődési elmaradásaik vannak, mint pl. megkésett beszédfejlődés, makacs beszédhiba, ügyetlen beszédszervi mozgások, szűk aktív szókincs, szótalálási nehézségek, rövid és grammatikailag helytelen mondatszerkesztés, gyenge verbális emlékezet, rossz nyelvi elemzőképesség. Fejletlen  lehet ritmusérzéke, lehet dominancia zavara, nehezen alakul ki a testsémája, ügyetlen a mozgása, rosszul tájékozódik térben és időben, szerialitási zavarai vannak.

A dyslexia-veszélyeztetettség az olvasás tanulás megkezdése előtt diagnosztizálható, és terápiával megelőzhető. Gósy Mária módszerével végzi a szűrést, Meixner Ildikó módszerével a  fejlesztést az intézménybe kijáró logopédus.

Óvodapedagógus feladata elsősorban  a beszédhang hallás, térérzékelés fejlesztése.

-         Dyscalculia

Számolási nehézség. Az érzékelés-észlelés, mozgás, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszédfejlődés nehézségeivel függ össze.

-         Dysgraphia

Irásbeli kifejezés zavara. Iskolás korban felismerhető tanulási zavar.                     

-         Motoros koordinációs zavar

Jellemzője az „ügyetlenség”. Típusai: a mozgástervezés zavara (diszpraxia), a testhelyzet megállapításának zavara (agnózia), a megfelelő irány megállapításának zavara (külső tér észlelésének zavara: jobb-bal)), csökkent izomtónus(hypotónia).

-         Kommunikációs zavarok

Mutizmus

Jellemzője, hogy az otthoni környezeten kívül a gyermek sem felnőttel, sem gyermekkel nem létesít verbális kapcsolatot, viselkedése erősen szorongó. Feladatunk elsősorban szorongásuk oldása,  sikerélmények biztosítása. Verbális megnyilatkozást nem szabad erőltetni, esetleg a fülbesúgás technikájára megtaníthatjuk.

Artikulációs zavar: pöszeség, orrhangzós beszéd

Beszédfolyamatosság zavara: dadogás, hadarás

Hangadási rendellenesség: diszfónia (rekedtség)

• Egyéni fejlesztési terv

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlődésének dokumentálásához egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet gyógypedagógus készíti el a mellékletben szereplő  TÜ 365. sz. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap nyomtatványon.

Amennyiben BNO besorolás nem szerepel a diagnózisban óvodapedagógus készít egyéni fejlesztési tervet. Tartalma:

• Gyermek neve, születési ideje
• Óvodai felvétel ideje
• Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma, felülvizsgálat ideje
• Diagnózis, vizsgálati eredmények
• Fejlesztendő területek
• Fejlesztési ütemterv havi bontásban
• Elért eredmények
• Vizsgálatok

• Sikerkritérium:

A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedik az óvodai csoportba, amely közösség húzóerőként hat rá.

Gyógypedagógiai fejlesztés hatására képességei optimálisan fejlődnek.

A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodik, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, felértékelődik az egészség, mint érték.