3.6. Sajátos Nevelési Igényű gyerekek óvodai nevelése

Mottó: „A fogyatékosok jelenlétükkel humanizálják a társadalmat és felhívják figyelmünket sérülékenységünkre!”

Jogi szabályozás:

• 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
• Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról
• A 2/2005. (III.1.) OM rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve
• 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról, és módosításai: 3/1998 (IX.9.) OM r.és 19/ 2004.(VI.14.)OM r.
• 11/1994.(VI.8.)MKM r. 7 sz. melléklet IV. fejezete a speciális eszközökről
• Intézményi Alapító Okirat

Sajátos nevelési igény fogalma:

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján:

• Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, s megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
• A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki:

• Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető, és
• III. kerületi lakos, és
• Mozgássérült, vagy beszédfogyatékos, vagy autisztikus, vagy enyhén vagy középsúlyosan értelmi fogyatékos, vagy a nevelési-tanulási folyamatban akadályozott és
• Fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

Az integrálás lehetőségének további feltételei:

• Mozgássérült gyermek képes legyen legalább segédeszközzel helyváltoztatásra, segítséggel önellátásra, szobatiszta legyen, képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni.
• Beszédfogyatékos gyermek képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni.
• Értelmi sérült gyermek tanítható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban
• Autisztikus, pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott gyermek alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát vagy társait.

Az  integráció általános elvei:

• Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja
• A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti
• Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt
• Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a  kisgyermekkel és a  szülőkkel.  Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét.
• Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Az integráció nem megvalósítható, ha káros hatása van a SNI gyerekre, a csoportra, a nevelőkre:

• Ha nem szolgálja a SNI gyerek fejlődését, szükségleteinek kielégítését.
• Ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása a gyerekek között.
• Ha a pedagógus testi-lelki terhelése túlzott.

Befogadó szemlélet alapelvei:

„Az elfogadás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékén emberszámba venni egy sérültet, s mennyire hajlandó beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk.” (Zsebe-Bíró)

• Minden gyermek speciális.  A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz.
• Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei.
• A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására.
• A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek.
• Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre.
• A szegregációtól az inklúzióig az integráción keresztül vezet az út.

Szakértői Bizottság szakvélemények tartalmaznia kell:

• A SNI tényének megállapítását, annak okait
• Az integrált nevelés lehetőségét
• Nevelési javaslatokat, fejlesztési területeket
• Intézmény kijelölését név szerint
• Kontroll vizsgálat időpontját ( 1. vizsgálat után 1 évvel, 12 éves korig értelmi és pszichés zavar esetén 2 évente, testi és érzékszervi fogyatékosság esetén 3 évente)

Csoportszervezés elvei:

• Integráló csoportban maximum 15 gyerek mellett maximum 3 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk (lehetőleg különböző problémával)
• Mozgássérültek integrációja elsősorban a földszinti csoportokban történik ( emeleti csoportokban abban az esetben lehetséges, ha a gyermek számára nem okoz gondot a lépcsőn járás)

Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei:

• Inkluzív, befogadó környezet  alkalmazottak, szülők, gyerekek részéről

• Fogyatékosság típusának megfelelő utazó gyógypedagógus
• Integráló csoportokban gyógypedagógiai asszisztens
• Speciális segédeszközök (asztal, szék, mosdó, fejlesztő eszközök)
• Sérülés specifikus környezet (akadálymentes rámpa, kapaszkodók)
• Kerületi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, mint szakszolgálat közreműködése (utazó gyógypedagógus, tanácsadás)
• Integráció folytatása a kerületi iskolákban (Bárczy, Pais, Szérűskert,  Tímár, Zipernowszky)

A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásának célja:

• Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése)  - óvodapedagógiai eszközökkel
• Képességeik fejlesztése ( vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi ) – gyógypedagógiai eszközökkel
  • A hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítani, újakat kialakítani
  • A meglévő ép funkciókat bevonni a hiányok pótlása érdekében
  • Funkciók egyensúlyát kialakítani
  • Speciális segédeszközöket elfogadtatni, használatukat megtanítani
  • Egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszteni

• Befogadóvá váljon az intézmény, lelkileg is

Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek és feladataik:

• Szakértői és rehabilitációs bizottság: diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, vizsgálja az intézményi feltételek meglétét
• Szülő lehetősége a gyermekkel részt venni vizsgálatokon és terápiás foglalkozásokon. Kötelessége a gyermek fejlődése érdekében mindent megtenni.
• Gyógypedagógus: értelmezi a SZB szakvéleményét, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslatokkal segíti az óvodapedagógus munkáját, közreműködik a szülővel való kapcsolattartásban, egyéni fejlesztési tervet készít  (BNO kód esetén)
• Intézményfenntartó: helyben biztosítja az integrált nevelés feltételeit, a szakértői bizottság felé adatokat szolgáltat az integráló intézményekről
• Óvoda: A sérült kisgyermek részére is biztosítja a harmonikus, elfogadó, az eredményeket értékelő környezetet. A gyermek iránti elvárásokat az állapotának súlyosságához, jellegéhez igazítja. Terhelhetőségét biológiai állapotához, személyiségjegyeihez igazítja.
• Óvodapedagógus:

Individuális módszereket alkalmaz.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít (ha nincs BNO kód).

Foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti.

Nevelési helyzetek megoldása során alternatívákat keres.

Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.

Együttműködik a szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba.