3.3.ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

Elsődleges célunk (már a beszoktatáskor,) hogy biztonságos, szeretetteljes, aktív légkörben a gyerekek jól érezzék magukat, bekapcsolódjanak a közös tevékenységekbe. Kiépítjük a szokás és szabályrendszert, és pozitív modellt állítunk a gyermekek elé. A jó csoportlégkör biztosítása a sokszínű tevékenység, a közös élmények, és a gyermek önállósága (választások lehetősége). Csakis a saját erejében, képességeiben magabiztos gyermek válik szintén magabiztos, de jó értelemben vetten kétkedő, tanulni vágyó, tanulni tudó, önmaga és a világ változásait követni tudó felnőtté. Fontos, hogy a gyerekek elfogadják egymást eltérő tulajdonságaikkal együtt.

A saját, az integrált nevelést elfogadó hozzáállásunk mellett a gyermeki és szülői közösségekben is szorgalmazzuk a sajátos nevelést igénylő gyermekek jelenlétének elfogadását.

A gyermek számára az óvodába lépés óriási környezetváltás, az új körülmények az alkalmazkodás, beilleszkedés képességét feltételezik a gyermeknél. Ennek érdekében jelenik meg a fokozatos beszoktatás. A beszoktatás kétirányú folyamat. Egyrészről a gyermeknek alkalmazkodnia kell a közösségi élet szabályaihoz, el kell fogadnia az új környezetet, másrészről a környezetnek ( csoportban dolgozó felnőttek, gyerekek) befogadóvá kell válnia.

Az elvárt viselkedés kialakulásának elengedhetetlen követelménye:

·        Napirend és szokásrendszer felállítása, biológiai és pszichés szükségletek kielégítése érdekében a  feltételek megteremtése.

·        Az én-tudat erősítése, fejlesztése, mely a társas kapcsolatok elősegítése, a tűrőképesség és a konfliktusmegoldó képesség alakítását és gyakorlását segíti

·        A játékszerepek és az ezzel kapcsolatos viselkedésformák gyakoroltatása

 A szocializáció és a nevelés szoros összhangban áll egymással, egymást támogatva funkcionál. A pedagógus részéről tudatos szocializációnak kell létrejönnie. Erre a napi tevékenységek során a spontán adódó helyzeteket kell kihasználnunk. A szabad játékhelyzetekben például könnyebb az alkalmazkodás, hiszen ez önként vállalt, és a gyermek akkor lép be, vagy ki, amikor neki tetszik. Ő dönt, mennyit vállal fel a helyzetekből, nem érzi megerőltetésnek annak betartását. Követnünk kell többek között azt az alapelvet, hogy minden gyermek önálló személyiség, akik eltérő tulajdonságokkal, képességekkel, ismeretekkel rendelkeznek, és ezért egyéni bánásmódot igényelnek. Akiknek úgy a pszichikus, mint a mentális fejlődésének során feltétlen szükségük van érzelmi biztonságra, melyet elsősorban természetesen a családban kell megkapniuk, de meg kell hogy adja a gyermekeket fogadó minden  intézmény, így  az óvoda is.

FELADATOK

Érzelmi nevelés során:

Boldogságra, sikerességre való nevelés, tanítás(gazdag képzelet, kreativitás, szeretni tudás és a szeretet elfogadása, érzelmek kultúrált kifejezése, kudarctűrés, a ,,nem,, szabad kimondásának vállalása, kapcsolatok kezdeményezése, mások kezdeményezéseinek elfogadása, szükséges határok elfogadása, önérzés átélése, önbizalom)

Pozitív énkép kialakulásának segítése

Érzelmi intelligencia fejlesztése (érzelmek felismerése, kezelésük, önmotiválás, mások érzelmeinek felismerése, kapcsolatkezelés)

Konfliktus kezelés képességének fejlesztése

A szocializáció folyamatának megvalósítása közben

• Közös élményekre épülő közös tevékenységek szervezése,
• A gyermekekben kialakítandó akarati tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) fejlesztése,
• A gyermeki fogékonyság kifejlődésének - a természeti-társadalmi környezetben található, jóra-szépre való fogékonyságának fejlesztése -  a tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítása
• Az óvónő modellszerepének biztosítása

Kiscsoportban az óvónő:

-         Megtanítja a gyerekeknek az udvariassági formulákat: köszönés, kérés, megköszönés.

-         Arra szoktatja a gyerekeket, hogy ne zavarják egymást játék, mesehallgatás, pihenés alkalmával.

-         Elősegíti, hogy bekapcsolódjanak a közös tevékenységekbe.

-         A gyerekek önbizalmát, önismeretét, énképét a már meglévő jó képességeik erősítésével fejleszti.

-         Észreveteti, ha valaki hiányzik, beszélgetnek róla, együtt örülnek, ha megérkezik.

-         Egymásra odafigyelő, a közösségi normákat betartó gyerekeket nevel, akik észreveszik, ha társuk szomorú, vagy segítségre szorul.

-         Szorongó, periférián, a családban hátrányos helyzetben lévő gyerekek érzelmi biztonságára, csoportban elfoglalt helyére fokozott figyelmet fordít, (család nevelési stílusának, elvárásainak megismerése, esetleges korrekció, kompenzáció).

Középső csoportban az óvónő nevelőmunkájának hatására:

-         A közösségi szokások, szabályok megszilárdulnak.

-         Szívesen tevékenykednek közösen a gyerekek, jól érzik magukat a csoportjukban, tudatosodik bennük az összetartozás érzése.

-         Fokozódik önállóságuk.

-         Szívesen segítenek egymásnak és a felnőtteknek.

Nagycsoportban:

-         A gyerekek türelmesek, segítőkészek egymással.

-         Közös játék jellegű tevékenység során együttműködnek.

-         Figyelmeztetik egymást, ha a közösségi élet szabályai ellen vétenek.

-         Konfliktus helyzeteik megoldásánál  akkor lépünk közbe, ha a gyerekek ezt igénylik, vagy ha feltétlenül szükséges (testi-lelki épség veszélyeztetése).

-         Jellemző konfliktushelyzeteket szituációs játékokban dolgozzuk fel, melynek célja az erkölcsi tulajdonságok, ítéletek fejlesztése.

-         A gyerekek megtapasztalják, hogy önállóságuk (szabadságuk) mértéke önfegyelmükkel arányban nő.

-         Játék során megszokják, elfogadják az alá-fölé és mellérendelt szerepek vállalását.

-         Arra törekszünk, hogy minden gyerek erősségét ismerjék meg társai.

-         Alakítjuk a gyerekek empatikus és tolerancia-képességét.

-         Arra neveljük a gyerekeket, hogy tisztelettel viselkedjenek a másik emberrel, becsüljék meg erőfeszítésének eredményét (játék, munka).

-         A nehezen vagy lassan szocializálható gyerekek nevelésében gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus,  logopédus segítségét kérjük (Nevelési Tanácsadó, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet).

Elvárt eredmény:

-         szeretetteljes, biztonságos légkör veszi körül a gyerekeket

-         az óvodában dolgozó felnőttek pozitív modellt nyújtanak

-         közös élményeket biztosítunk a gyerekek számára

-          fejlesztő hatású szokás és szabályrendszert alakítanak ki az óvónők