AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
Udvar, helyiségek,
gondozás, higiéniai szokások kialakítása
3.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
Célunk az egészséges életvitel igényének kialakítása, pszichoszomatikus, mentális és szociális elégedettség, harmónia biztosítása.
Feladataink:
1. egészséges, biztonságos környezet kialakítása
2. gondozás (testi szükségletek kielégítése),higiéniai szokások kialakítása
3. mozgásfejlődés elősegítése
4. egészségvédelem, edzés
5. prevenció és korrekció
1. Az óvodai környezet
UDVAR
Közlekedési ártalmaktól mentes környezetben helyezkedik el. Rendelkezik burkolt és füvesített területtel, virágoskertet és veteményeskertet alakítottunk ki. A gyerekek egészségvédelme szempontjából megfelelő mennyiségű árnyékos és napos terület biztosított.
Kedvező időjárás esetén (erős széltől mentes, -10 oC feletti hőmérséklet) az óvodások élete rendszeresen és hosszantartóan az udvaron folyik (az ebédelés és a pihenés kivételével) télen minimum 1 óra, nyáron 6-7 óra.
A gyerekek mozgását, edzését a beépített ill. kihordott eszközök, tárgyak szolgálják. Két-két csoport saját udvarrészen tartózkodik (korosztály szerint), ugyanakkor testvéreikkel, barátaikkal együtt játszhatnak (átjárhatóság).
Az udvaron ivó-kutakból biztosítjuk a gyerekek számára folyamatosan az ivóvizet. Nyáron medencés pancsolás, zuhanyzás teszi kellemessé az udvari életet.
HELYISÉGEK
A csoportszobák 50m2 alapterületűek, melyek maximum 25 gyermek számára biztosítják a fejlődéshez szükséges mozgásteret. A berendezési tárgyak megfelelnek az óvodáskorú gyermekek testméreteinek és tevékenységigényének, étkezésre is alkalmasak a gyermek asztalok és székek, délután a gyerekek kényelmes szivacsfektetőkön pihennek. A csoportszobák előterei (20m2) játéktérként, tornatérként funkcionálnak. Öltözők, mosdók a gyerekek testméreteinek, szükségleteinek megfelelőek. A mesterséges megvilágítás a mennyezetről biztosított, az ablakok méretei elegendőek a természetes fény s a szellőztetés biztosítására. A falak világos pasztell színűre festettek. A helyiségek bútorzata, eszközei könnyen tisztíthatóak. Hőmérők, párologtatók működnek a csoportszobákban.
2. Gondozás, higiéniai szokások kialakítása
A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenység visszahat az életfolyamatokra, az egészséges testi-szellemi fejlődés feltétele. A napirend rugalmas, állandó mozzanataival fokozza a gyermek biztonságérzetét. Keretnapirendet tervezünk, két szomszédos csoport napirendjének egyeztetésével elkerüljük a felesleges várakozást (mellékletben napirendi ajánlat, nyári élet tervezése).
Étkezés
A felnőttek (asztalonként 1-1) saját példával alakítják, erősítik a kulturált étkezés szokásait.
Kiscsoportban:
Ismerkednek a gyerekek a kulturált étkezés szokásaival, azokat gyakorolják, alkalmazzák. Az asztalnál halkan beszélgetnek, tálaláskor „sokat kérek – keveset kérek”-kel jelzik, hogy mennyi ételt kívánnak elfogyasztani (kóstolót minden ételből megízleltetünk). Folyadékot kancsóból először a felnőttek töltenek, evőeszközöket egyéni képességeik szerint használják. Önkiszolgálással történik a terítés s az asztal leszedése. Étkezés közben a gyerekek munkát nem végeznek (esetleg kiömlő folyadékot a dajka néni takarítja fel).
Középső csoportban:
Önként vállalt naposi munka kerül bevezetésre. Segítséggel töltenek a kancsóból, a kanál és a villa használatát gyakorolják. Étkezés közben figyelnek az asztal és környezetének rendjére. Asztalterítőt segítséggel összehajtják.
Nagycsoportban:
Arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy figyelmesek és udvariasak legyenek étkezés közben, jó étvágyat kívánnak, nyújtják a kosarat, kancsót, megköszönik azt. Önállóan töltenek a kancsóból, szedik az ételt, hajtják össze a terítőt. Fokozatos bevezetéssel használják a kést és villát. Kés használatát gyümölcssaláta készítésekor is gyakorolják. Naposi munka közben a kooperálás, figyelem, mennyiségi fogalmak használata is fejlődik. A gyermekcsoport igényei szerint folyamatos tízórai és uzsonna szervezhető. Az uzsonna időpontja ne kövesse közvetlenül az ébredést.
Higiéniai szokások alakítása
Célja az egészségnevelés. Stabil szokásrendszert vezetünk be a tisztaságigény kialakítása érdekében (étkezések, testnevelés, ábrázolás alkalmával kiemelten). Biztosítjuk az intimitást WC használatakor (függönnyel), zuhanyzáskor (fiúk, lányok külön).
Kiscsoportban:
Minden tevékenységet megmutat az óvónő s közben magyarázattal kíséri ( testrészek, eszközök).Mosdóhasználat egyénileg vagy kis csoportokban történik, feladat a sorrend és a technikák rögzítése. Zsebkendő, WC-papír, fogmosó eszköz használat megtanítása a családdal együttműködve történik. Fontos segítség a tükör: mozgások, testrészek megfigyeléséhez.
Középső csoportban:
Kis segítséggel használják a tisztálkodási eszközöket. Felismerik saját szükségleteiket, gyakorlás során készségeik megszilárdulnak.
Nagycsoportban:
A mosdóhelyiséget rendeltetésszerűen használják. Időnkénti ellenőrzés mellet önállóan végzik a testápolási teendőket, ellenőrzik, javítják munkavégzésük eredményét.
Öltözködés
Kiscsoportban:
Az óvónő fizikai és verbális segítséget nyújt:
Ruhadarabok, kellékek, testrészek, irányok, színek, megnevezése, hideg-meleg idő és a ruházat mértékének összefüggése, ruhadarabok helye a szekrényben. Arra szoktattuk a gyerekeket, hogy figyeljenek az óvónő segítő szavaira, próbálják megkezdeni az öltözködést (cipőt, nadrágot). Kérjenek segítséget, ha szükségük van rá.
Az óvónő és dajka minden gyereknek olyan mértékben segítsen, amennyire rászorul (egyéni optimális fejlődési tempó).
Ha melegük van vagy fáznak, ha változtatni szeretnének ruházatukon szóljanak.
Középső csoport:
Az óvónő szóbeli magyarázattal segíti az önálló öltözködést, gombolnak, cipőkötést képességeik szerinti tempóban tanulják (bemutatás oldalról).
Ruháikat rendben tartják.
Nagycsoportban:
Önállóan öltözködnek (cipőt kötnek), rendben tartják ruhadarabjaikat. Ha fáznak vagy melegük van, változtatnak ruházatukon, udvaron beszéljék meg először a felnőttel ( meghűlés elkerülése). Esztétikus megjelenésükre ügyelnek.
Pihenés
Kiscsoportban ½ 1-3-ig, középső csoportban ¾ 1-3/4 3-ig , nagycsoportban 1-1/2 3-ig biztosított a pihenő idő. Pihenés előtt a felesleges ruhadarabokat levetik a gyerekek. Gondoskodunk a folyamatos levegőcseréről, tiszta és páradús levegő folyamatos biztosításáról, meséléssel, dúdolással teremtünk nyugodt légkört a pihenéshez. Akik felébrednek ill. 1 órát csendben pihentek, könyvet nézhetnek, vagy felöltöznek és játszanak, így biztosítjuk 14 órától a folyamatos felkelést.
3. Mozgás
Udvaron, teremben a gyerekeknek lehetőségük van kielégíteni mozgásigényüket. A változatos mozgásformákat gyakorolhatják egyénileg, társsal, eszközzel. Mindennapi testnevelést naponta egy alkalommal (1O-15-2O percben), délelőtt szervezünk. Kirándulások alkalmával is biztosítjuk a mozgásos játékok lehetőségét (tapasztalás, ismeretszerzés mellett). Párosával csak akkor és ott (utca) járnak a gyerekek, ahol a biztonság azt megkívánja.
(Részletesen lásd a mozgás c. fejezetben).
4. Edzés, egészségvédelem
A szervezet ellenállóképességét növeli, ha minél több időt tölt a gyermek jó levegőn. Esős időben, tűző nyári napsütésben fedett teraszon tartózkodunk. (részletek a mozgás c. fejezetben)
A baleset-megelőzés minden dolgozó feladata. A testi épséget veszélyeztető (sérült) tárgyakat azonnal el kell távolítani a gyerekek közeléből. Baleset esetén a sérült gyermeket saját óvónője viszi orvoshoz, s ezzel egy időben a szülőt értesítjük a történtekről. A gyermekek részére az óvodapedagógusok feladata a balesetvédelmi oktatás megtartása minden szükséges esetben, melyről a csoportnaplóban bejegyzés is készül.
Beteg gyermek az óvodai csoportba nem vehető be, az ott megbetegedő gyermeket elkülönítjük, s a szülőt értesítjük. Fertőző betegségeket lokalizáljuk a higiéniás szabályok fokozott alkalmazásával (fertőtlenítés, elkülönítés, gyakori szellőztetés). /házirend, balesetvédelmi szabályzat /
5.Prevenció
Rendszeres egészségügyi ellátás keretében évente egyszer szemészeti, belgyógyászati, fogászati vizsgálaton vesznek részt óvodánkban a gyerekek.
Érzékszervi-mozgásszervi rendellenességek korai felismerése lehetővé teszi a korrekciót (szakemberhez irányítás). Az óvodapedagógus feladata a megelőzés fejlesztő mozgással, helyes testtartás kialakításával.
Elvárt eredmények:
- A gyerekek megtanulják az alapvető higiénés szokásokat
- Kialakul a gyerekekben az egészséges életvitel igénye, annak szokásai
- A gyerekek napi rendszerességgel vesznek részt mozgásfejlesztő tevékenységben, fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt
- Napirend szerint biztosítjuk a gyerekek számára a levegőzést, pihenést
- A lehető legnagyobb mértékben kizárjuk az óvodai környezetből a balesetveszélyt és az egészségkárosító hatásokat
- Minden gyerek számára biztosított a rendszeres egészségügyi felügyelet, szükséges korrekció esetén a szakemberhez irányítás lehetősége
|